„A gyerekeknek szeretetre van szükségük, megbízható oltalomra,
és olyan felnőttre, aki hajlandó felelősséget vállalni értük.”
Deborah Harkness
Köszönjük szépen ezeket a szép, kedves összefoglalókat gyermekünk bölcsis mindennapjairól. Mindig mosolyogva olvassuk, testvére is többször kéri, hogy megnézhesse a képeket.
Köszönjük a munkátokat és, hogy mindig szeretettel vagytok gyermekünk felé.
Nagyon szépen köszönjük a fejlődés összefoglalót és az előző bejegyzést is.
Jó volt olvasni az összefoglalót, így egyben leírva látni gyermekünk fejlődését. Sok mindent ebből itthon is tapasztalunk. Örömmel olvastuk, hogy ezek a bölcsiben is megmutatkoznak. Illetve azokról a területekről, amik a bölcsiben jobban megmutatkoznak, azokról különösen izgalmas volt olvasni. Köszönjük a részletes beszámolót. A februári bejegyzés különösen megható és szívet melengető volt számunkra.
Az egész családunknak új ez az élethelyzet, igyekszünk még így összeszokni négyen. Sok bennünk a bizonytalanság és szeretnénk, ha gyermekünk a legjobban tudná megélni ezt az időszakot. Így tényleg örömteli volt olvasni, hogy jelenleg így csapódik le benne ez az új élethelyzet. Illetve megnyugtató azt tapasztalnunk, hogy a bölcsiben ennyire jó helyen van, így figyeltek rá és stabilitást adtok neki ti is ebben az új élethelyzetben.
Köszönjük!
A képeket pedig mindig öröm látni, ahogy tevékenykedik, játszik. Köszönjük, hogy bepillantást nyerhetünk a mindennapokba.
Először is köszönjük szépen a részletes beszámolót!
Hála nektek, S az előzetes várakozásaimnál sokkal könnyebben vette a beszoktatást. Amilyen kis érdeklődő gyerkőc, már az első hét végén kérdezgette, hogy ő mikor alhat bent a többiekkel. Hihetetlen volt, amikor az első ottalvós kísérlet után kijöttél, és mondtad, hogy ugyan időbe telt, de elaludt. Már ez alatt a beszoktatós két hét alatt is olyan sokat változott, fejlődött gyermekünk. Öröm nézni.
Először a beszéd volt a leglátványosabb, egyszer csak elkezdte helyesen használni a személyes névmásokat. A harmadik héttől már mosolyogva indultunk bölcsibe, és most már alapvetés, hogy apjával mennek reggel, kivéve, ha apa korán kezd.
Sietni kell reggel, hogy “le ne maradjunk a finom reggeliről a kis komákkal”. A negyedik hét végén kezdte el név szerint emlegetni a csoporttársait, és valamikor e körül lett általános, hogy magától is mesél a napjáról. Előtte, ha kérdeztük, csak egy-két szóval válaszolt.
Számunkra a legnagyobb csoda, hogy a szociális készségei milyen sokat fejlődtek szűk 2 hónap alatt. Úgy kezdtük a bölcsit, hogy elszaladt, ha hasonló korú gyerkőc közeledett hozzá, most pedig már várja, hogy újra mehessen, és játszhasson a pajtikkal. A játszótéren se szalad már el, ha más is közelít a csúszdához. Fizikailag is sokkal bátrabb és aktívabb lett mostanában.
Szeretettel olvastuk soraidat, olyan jó hallani arról, hogy mit csinál gyermekünk, amikor nem velünk van.
Szerintem is egyre-egyre nyílik neki a világ, és ebben nagy szerepe van a ti közös bölcsődei mindennapjaitoknak. Nagyon örülök, hogy közösen is megünnepeltétek gyermekünk születésnapját, mély szívvel gondolok erre, és nagyon köszönjük a sok szép képet is, pláne a művészi alkotásokkal ellátott üdvözlőlapot. Nagy lépés nekem a bölcsiben alvás, és nagyon örülök, hogy úgy tűnik, szépen megy a dolog gyermekünknek.
Elárulom, hogy itthon a legritkább esetben tudom csak visszaaltatni, úgyhogy nagy reménnyel könyvelem el a többszöri bölcsis visszaaltatást és a mai 1óra 20 perc alvást. Örülök, hogy gyermekünk megismerte a többieket, minél több embert szerethet és minél több ember szereti, annál jobb.
Köszönjük, hogy vagytok nekünk, és szeretitek a kislányunkat.
Kisfiunk itthon is nagyon szeret alkotni. Ceruzát ugyan annak hatására adtam a kezébe, hogy ceruzarajzokat hozott haza. Ecsettel itthon még nem próbálkoztam, de az ujjfestéket nagyon szereti, és halad is vele, de látom a képen és a művön is, jól boldogul az ecsettel is. A bújócska csúcsa itthon az volt, amikor elment mellettem fennhangon keresve. Meglepődött, mikor szóltam neki.
Hálásak vagyunk, hogy ennyi mindent kipróbálhat veletek. Egyre több mindenről számol be a nap végén lelkesen, de sajnos számunkra még sokszor érthetetlen módon. Ilyenkor visszakérdezünk: tényleg? Na ne mondd! Lelkesen folytatja tovább a beszámolót. Öröm hallgatni.
Minden jót kívánunk nektek, szeretettel.
Micsoda összefoglaló!
Nagyon köszönöm, hogy örömet okoztatok az egész családnak. Kisfiúnk esetében én is nagy fejlődést látok. Egyre többet beszél. A téli szünet alatt már nem csak a kétszavas mondatok, de a háromszavasak is megjelentek. Gyere ide te!
Legújabb szava az elefánt, amit nagyon meglepődtünk. Néztük az év során készült családi fotókat, képeket, és kérdésre megnevezte az állatokat.
A mozgást nagyon szereti. Mikor indulunk valahová, mindig megkérdezi, hogy séta-e vagy autó. És szemmel láthatóan örül, mikor sétálunk. Térdhajlítását próbálom ösztönözni a sétálunk, sétálunk mondókával, közben guggolással, illetve lábait összeérintve biciklizni is szoktunk. Ilyenkor tényleg nem úgy hajlítja a térdét.
Szívesen veszek gyakorlati tanácsot, hogyan segíthetek neki még, ha kell.
Köszönjük szépen az újabb összefoglalót.
Mindig nagyon nagy örömmel olvassuk. Nyugalommal tölt el minket, hogy mindent tudunk kislányunk bölcsis napjairól. A legmegnyugtatóbb, hogy minden nap részletesen beszámoltak a napjáról, ha pedig nem vagytok ott, figyeltek rá, hogy valaki átadja az üzenetet.
Szerintem gyermekünk is érzi, hogy milyen nagy bizalommal vagyunk felétek. Mindennap örömmel megy a bölcsibe. Hétvégén is emleget titeket, ha valami fontos történik vele, mindig mondja, hogy ezt majd elmeséli nektek.
Nagyon sokat fejlődött, mióta bölcsis, és rengeteg mondókát tud. Szerintem, amikor valami újat tanítok neki, sokszor már ismeri és mondja: ezt szoktuk mondani a bölcsiben.
Köszönet a munkátokért és szeretetért, amit nemcsak gyermekünk, hanem mi is kapunk tőletek nap mint nap.