„A gyerekeknek szeretetre van szükségük, megbízható oltalomra,
és olyan felnőttre, aki hajlandó felelősséget vállalni értük.”
Deborah Harkness
Nagyon örülünk és köszönjük, hogy Dominak szeptembertől a kisgyermeknevelője vagy. Nagy öröm számunkra, hogy Laurát is elfogadta az első pillanattól. A reggelek egyre könnyebbek a bölcsiben Domi számára. Öröm látni, hogy kezd barátkozni a társaival és egyre többet mesél is itthon egy-egy pajtásról. Nagyon sokat fejlődik, rengeteget énekel itthon, amit a bölcsiben megtanul.
Köszönjük, hogy nap mint nap örömmel beszámolsz Domi napjairól.
Köszönjük! Nálad jobb kisgyermeknevelőt nem is kívánhatnánk a mi kis kincsünknek.
Július utolsó hetében belátogattunk a bölcsődébe, hogy Miró megismerje a játékokat picit, ez nagyon sokat segített a beszoktatás hetére.
Az első napokban nehezen ment az elválás, de nagyon megkönnyítette a helyzetet, hogy egyből elfogadott téged Miró, és tudtam, hogy meg tudod nyugtatni, így én is nyugodtan mentem ki az öltözőbe. Amikor ebéd után hoztad ki hozzánk mindig nagy mosollyal jött, hogy jól érezte magát. Itthon is mindenkinek mesélte, hogy bölcsibe volt Katinál és motorozott, csúszdázott.
Reggelente is lelkesen ment a bölcsibe, és egyre jobban várta, hogy menjünk be így az elválás is egyre könnyebben ment. Az ebéd utáni alvást is elfogadta veled, nekünk is minden nappal egyre könnyebb volt, hogy szereti a bölcsit és elfogadja a napirendet. Tudtuk, hogy meg tudod nyugtatni, elaltatni és Laurát is elkezdte elfogadni.
Köszönjük, hogy az igényeinkhez lett alakítva a beszoktatás Miró korán kelése miatt, így hamarabb megszokta az új helyzetet.
Köszönjük nektek, hogy ilyen jó kis programokat szerveztek és találtok ki. Mi is óriási mosollyal néztük, mennyire bátor Áron a mikulással. Nagyon jól éreztük magunkat mind a hárman és izgatottan várjuk a farsangot is.
Áronnak és nekünk is nagyon jól esett, hogy ilyen kedves kis ünneplést tartottatok a születésnapján. Köszönjük, hogy ilyen figyelmesek vagytok és, hogy olyan légkört teremtetek a kisfiunknak, hogy teljesen otthon érzi magát a bölcsődében is.
Kedves Julcsi!
Első sorban is nem győzők eléggé hálás lenni azért, amit Róza tőletek kap a bölcsiben töltött idő alatt. Úgy gondolom, hogy a mostani ugrásszerű fejlődésében nektek is nagy szerepetek van. Köszönöm, hogy önállóságra ösztönzitek, ez itthon is megmutatkozik. Kiviszi a szemetet, egyedül eszik, pohárból, vagy kisebb üvegből ügyesen iszik. Nagyon szeret bölcsibe menni, reggel, amikor kérdezem tőle. hogy megyünk-e bölcsibe, már hozza a kabátját és a cipőjét. Amikor odaérünk, mindig mosolyog, keresi az ajtón a katicát. Magától leveszi a cipőjét, a cumit odaadja, hogy tegyem a szekrényébe és már megy is befelé. Jó érzés ez nekünk, hogy nem sír, jó a kedve, jókat eszik, szívesen van ott!
Kedves Netti!
A beszoktatás óta eltelt nem is olyan sok idő, mégis oly messzinek tűnik. Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy napról napra egyre önállóbban és természetesebben megy Millus a bölcsibe.
Szinte rajong értetek és a gyerekekért, akikkel együtt van. Rendszeresen említi a kis pajtások nevét és a saját kis „baba” nyelvén elmeséli, mi is történt vele a bölcsiben aznap. Betegségek alatt (november–január) is sokat szedte össze a cuccát és a táskájába pakolva játékosan elindult a bölcsibe aztán hazatért. Az ünnepeket is nehezen viselte, mert sokat emlegetett titeket és amikor kérdeztem azt mondta hiányzol neki, és persze a lányok. Szinte már az összes kislány nevét tudja és mondja is itthon. Sokat fejlődött szeptember óta a beszéde (szerencsére a viselkedése nem romlott olyan téren, hogy utánozna valami butaságot) és előszeretettel vitatkozik velünk és osztogat parancsokat.
Már most vérzik a szívem, ha arra gondolok, milyen gyorsan el fog repülni ez az egy év, amit veletek tölthet. Egyszerűen nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire szeret a bölcsibe járni és természetesen tudom, hogy neked és Anitának köszönhető, meg persze a szerencsés csoport összeállításnak.
Köszönök minden együtt töltött percet, Millus és az én nevemben is!